1. ** Mi az ac acélcső? **
A "C acélcső" általában ** szénacél csőre ** utal. A "C" a szénre van szükség, jelezve, hogy az elsődleges ötvöző elem a szén, megkülönböztetve azt az ötvözött acélektől (amelyek jelentős mennyiségű más elemeket tartalmaznak, például króm, nikkel, molibdén) vagy rozsdamentes acélok. A szénacélcsöveket széles körben használják szerkezeti alkalmazásokhoz és folyadékok (például víz, olaj, gáz) szállításához, ahol a nagy korrózióállóság nem az elsődleges követelmény.
2. ** Mi a C rozsdamentes acélból? **
Rozsdamentes acélban a "C" két fő dologra utalhat:
*** Széntartalom: ** Ez a leggyakoribb jelentés. A szén szignifikánsan befolyásolja a rozsdamentes acél korrózióállóságát és döntő jelentőségét. Az alacsonyabb szén -dioxid -osztályok (pl. 304L, 316L) jobb ellenállást kínálnak a szenzibilizációnak (króm -karbidképződés korrózióhoz vezet) a hegesztés során. A magasabb széntartalmú osztályok nagyobb erőt és keménységet kínálnak.
*** AISI sorozat megnevezése (kevésbé gyakori): ** Történelmileg az AISI rendszer - számkód betűt használt. A "200 sorozat" (pl. 201, 202) króm, nikkel és mangán, és néha informálisan "C sorozatnak" hívták, mert a mangán (MN) részben helyettesítette a nikkel (NI), bár ez a felhasználás most ritka. A "300 sorozat" (króm - nikkel) volt az "N sorozat".
3. ** Mi a különbség a B fokozat és a C fokozat acélcsövek között? **
Az ASTM A53 B fokozat és a C fokozatú acélcsövek közötti legfontosabb különbségek (a szerkezeti és az alacsony- nyomásfolyadék -szállítás) a következő:
*** Minimális hozamszilárdság: ** A B fokozat minimális hozamszilárdsága 35 000 psi (240 MPa), míg a C fokozat magasabb minimális hozamszilárdsága 40 000 psi (275 MPa).
*** Minimális szakítószilárdság: ** A B fokozat minimális szakítószilárdsága 60 000 psi (415 MPa), míg a C fokozat minimális szakítószilárdsága 70 000 psi (485 MPa).
*** Kémiai összetétel: ** A C -fokozat általában kissé magasabb szén-, mangán- és foszforszintet tesz lehetővé a B fokozathoz képest a nagyobb szilárdság elérése érdekében.
*** Fal vastagsága: ** A C fokozatú csöveket gyakran nehezebb falvastagsággal állítják elő, mint a B fokozat azonos névleges méretű, hozzájárulva a magasabb nyomásértékeléshez és szilárdságához.
*** Alkalmazás: ** A C fokozatot akkor használják, ha nagyobb szilárdságra vagy nyomásra van szükség, összehasonlítva azzal, amit a B fokozat biztosít.
4. ** Mi a legerősebb acélcsövek? **
Nincs egységes "legerősebb" acélcsövek egyetemesen, mivel az erő nagymértékben függ a specifikus ** ötvözet -összetételtől **, ** gyártási folyamat ** (például hideg munka vagy hőkezelés), ** geometria ** (átmérő és falvastagság), valamint a ** szilárdság típusa ** mért (hozamszilárdság, feszültségű szilárdság, fáradtság). Viszont:
*** Magas - Szilárdötvözet acélok: ** A leoltott és edzett ötvözött acélokból készült csövek (pl.
*** Csomagoló acélok: ** Ezek az ultra - magas - szilárdsági acélok (pl. 18NI hanyatló acél) kivételes szilárdságot kínálnak (a hozamszilárdság meghaladhatja a 200 000 psi / 1380 MPa -t) és a keménységet, de nagyon drága és specializált.
*** Hideg - Rajzolt/hideg - Munkacsövek: ** olyan folyamatok, mint a hideg rajz, jelentősen növelik a szén- és ötvözött acélcsövek hozamszilárdságát a forró - kész csövekhez képest.
*** vastag - fallal ellátott csövek: ** Egy adott anyaghoz és a külső átmérőhöz egy vastagabb fal, amely lényegében nagyobb szilárdságot (különösen a hajlítás/összeomlás elleni ellenállást) biztosít, mint egy vékonyabb fal.
*** Speciális formák: ** dom (a mandrán fölött rajzolva) csövek és a kromoly csövek (például 4130) híresek a nagy szilárdságukról - - - súlyarányukról, különösen fontosak az űrkutatásban, autóiparban és cikluskeretekben.
5. ** Mi az a csöves fok? **
A "csövek fokozata" a ** specifikus osztályozásra vagy a standard ** -ra utal, amely meghatározza a kémiai összetételt, a mechanikai tulajdonságokat (például a hozamszilárdságot, a szakítószilárdságot, a keménységet), a dimenziós tűréseket, a tesztelési követelményeket és néha egy adott acélcsövek típusának tervezett alkalmazását. Ezeket az osztályokat a szabványosító szervezetek (például az ASTM, ASME, API, EN, JIS) hozták létre, hogy biztosítsák a következetességet, a minőséget és az alkalmasságot meghatározott célokra. Példa erre az ASTM A53 B fokozat, ASTM A500 C fokozat, ASTM A269 TP316L vagy API 5L X65. A megfelelő cső -fokozat kiválasztása elengedhetetlen a biztonsághoz és a teljesítményhez a rendeltetésszerű használat során.
