EN 10255 szabványos acélcső

AZ EN 10255 ACÉLCSÖVEK MÉRETEI ÉS MÉRETEI

A következő táblázat az acélcsövek méreteit és tömegét tartalmazza az EN 10255 „Nem-Ötvözött acélcsövek hegesztésre és menetre alkalmas” európai szabvány és a BS 1387:1985 „Műszaki csavaros és foglalatos acélcsövekre és csövekre, valamint a sima végű acélcsövek csavarozására alkalmas csövek csavarozására”2 vagy BS 1387:1985 brit szabvány szerint.

AZ EN 10255 CSÖVEK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE

AZ EN 10255 CSÖVEK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI

AZ EN 10255 CSÖVEZETEK TŰRÉSE

- L típus - Mérettűrés és egységtömeg

- L típus1 - Mérettűrés és egységtömeg

- L típus2 - Mérettűrés és egységtömeg

- Falvastagság

• ±10%. M és H sorozathoz és L típushoz;

• -8% a plusz tűréshatárral, amelyet a tömegtűrés korlátoz, az L1 és L2 típusokhoz.

- Súly

• ±7,5% 10 tonnás vagy nagyobb kötegeknél, M és H sorozat és L típus esetén;
• +10%, -8% az egyes csöveknél az L1 és L2 típusoknál.

- Egyenesség

• Az egyenesség nem haladhatja meg a 0,002 l-t.

AZ EN 10255 SZABÁLYZAT SZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELLENŐRZÉSE

- Szakítóvizsgálat

A szakítóvizsgálatot csupasz csövön kell elvégezni az EN 10002-1 szabvány szerint.

- Hajlítási teszt

Hegesztett csöveink minőségének biztosítása érdekében az EN 10232 szabványnak megfelelő hajlítási vizsgálatot végzünk. Ezt a vizsgálatot 17,2 mm-től 60,3 mm-ig bezárólag meghatározott külső átmérőjű csupasz csövekre alkalmazzuk, és a csövet 90 fokos szögben meghajlítjuk. Az alakítószerszámban lévő horony szélessége pontosan illeszkedik a cső átmérőjéhez, mélysége pedig legalább az átmérő fele. Az előbbi hornyának alján lévő sugár az alábbi táblázatban látható. A hegesztett csöveket a kanyar külső oldalán lévő hegesztéssel kell meghajlítani. A csövekben nem lehetnek látható repedések nagyító segédeszközök nélkül. A teszt elvégzésével biztosíthatjuk, hogy hegesztett csöveink megfelelnek a legmagasabb minőségi követelményeknek.

- Lapítási teszt

A hegesztett csövek szerkezeti integritásának biztosítása érdekében az EN 10233 szabványnak megfelelően simítási tesztet kell végezni. A vizsgálatot 60,3 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csupasz csövekre kell alkalmazni, és a csövet présben kell lelapítani, amíg a lemezek közötti távolság terhelés alatt el nem éri az eredeti külső átmérő 75%-át. A hegesztési varratot felváltva 0 vagy 90 fokban kell elhelyezni a lapítás irányához képest. A simítási folyamat során a csőben nem lehet látható repedés vagy hiba nagyító nélkül. Ha a lapok közötti távolság eléri az eredeti külső átmérő 60%-át, a szélek enyhe idő előtti meghibásodása nem tekinthető elutasítási oknak. Ez a teszt biztosítja, hogy a hegesztett csövek meghibásodás nélkül kibírják a szükséges nyomást.

- Szivárgásmentességi teszt

Minden olyan rendszert, amely folyadékszállítással jár, úgy kell megtervezni, hogy ne legyen szivárgás. Ez különösen fontos az olyan iparágakban, mint az egészségügy, ahol már egy kis szivárgás is súlyos következményekkel járhat. Termékeik integritásának biztosítása érdekében a gyártóknak minden csövet szivárgási-tömörségi tesztnek kell alávetniük. A vizsgálat legelterjedtebb típusa a hidrosztatikus teszt, amelynek során a csövet vízzel megtöltik, és legalább 5 másodpercig 50 bar nyomás alá helyezik. A gyártóknak azonban lehetőségük van az EN 10246-1 szabvány szerinti elektromágneses teszt alkalmazására is. Bármelyik teszttípust is alkalmazzuk, a cél annak biztosítása, hogy a késztermék teljesen biztonságos és használatra alkalmas legyen.

- Méretvizsgálat

A méret- és méretvizsgálatot el kell végezni.

- Szemrevételezés

A vizuális vizsgálatot a szabvány szerint kell elvégezni.

JELÖLÉS AZ EN 10255 CSÖVEKEN

A jelöléseket legalább egyszer el kell helyezni a cső egyik végétől számított egy méteren belül, és a csöveket megfelelő és tartós módszerekkel meg kell jelölni a következő információkkal:

• A gyártó neve vagy védjegye;
• A komoly szimbólum (H vagy M) és típusa (L, L1 vagy L2);
• A gyártási folyamat szimbóluma (S vagy W)

A színek hasznos módjai lehetnek a különböző tárgyak rendezésének és azonosításának, és ez különösen igaz a csövekre. A csöveket gyakran különféle körülmények között használják, az építkezésektől a laboratóriumokig, és sokféle méretben és anyagban kaphatók. Bár minden csőtípusnak megvannak a saját egyedi tulajdonságai, mindegyiket meg kell jelölni, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. A gyártó dönthet úgy, hogy színkódot használ a sorozat- vagy típusjelölés helyett. Ez megkönnyíti a különböző típusú csövek gyors azonosítását, így időt takarít meg és elkerüli a félreértést.

A következő információkat kell feltüntetni az egyes kötegek címkéjén:

• A gyártó neve vagy védjegye;
• Az EN 10255 szabvány kódja;
• A gyártási folyamat szimbóluma (S vagy W)
• A D (külső átmérő) vagy R (menetméret);
• A sorozat vagy típus vagy a megadott falvastagság.

EN 10255 ÉS BS 1387 ÖSSZEHASONLÍTÁSI TÁBLÁZAT

Eltörölték, és az EN 10255:2004 európai szabvány váltotta fel (amelyet az Egyesült Királyság nemzeti szabványügyi testülete fogadott el BS EN 10255:2004 „hegesztésre vagy menetvágásra alkalmas nem-ötvözetlen acélcsövek”) néven), a BS 1387:1985 megszűnt. A BS 1387 és az EN 10255 egymásnak megfelelő típusait az alábbi táblázat sorolja fel.

AZ EN 10255 CSÖVEK MEGJELENÉSE

A cső minőségét gyakran a felületi minősége határozza meg. Emiatt a gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy termékeik mentesek legyenek a vizuális vizsgálattal észlelhető hibáktól. A cső belső és külső felületének simának kell lennie, nem lehetnek olyan tökéletlenségek vagy nyomok, amelyek megkötözést igényelnének. Minden olyan felületi hiba, amely a megadott minimális falvastagságot érinti, hibának minősül. A felületi hibák csiszolással vagy megmunkálással történő csiszolása megengedett, feltéve, hogy a falvastagság a kimunkált területen nem kisebb, mint a megadott minimum. Minden öltözött területnek simán bele kell illeszkednie a cső kontúrjába. Ezen irányelvek betartásával a gyártók kiváló felületkezelésű csöveket állíthatnak elő, amelyek megfelelnek a legmagasabb minőségi követelményeknek.